Nem éppen a profi futballhoz kapcsolódó hír, de szeretnék beszámolni a Hajléktalan Világbajnokságról, ami idén szeptemberben Brazíliában került megrendezésre. Paraguay itt is képviseltette magát, bár kevesebb sikerrel, mint a nyári „rendes” világbajnokságon. Azonban csak a nők részvételére volt lehetőség a szeretett dél-amerikai országból. (Egyszerre zajlott a férfi és a női torna is.)
Fontos tudni, hogy még a fejlettebb, „nyugati” országokban is komoly fejtörést okoz támogatókat szerezni, akiknek köszönhetően a csapatokat el tudják indítani a megmérettetésen.

A nők versenye igen érdekes lebonyolítási rendszerben zajlott. A 12 benevezett csapat két hatos csoportban küzdött meg egymással. Azonban kiesés oly módon nem volt, hogy a csapatban elért helyezés (és pontszám) alapján 3 darab 4 csapatos csoportba lettek beosztva a második körben. Ez a kör már a helyezések elosztásáért ment, vagyis a legjobb az 1.-4, 5.-8 és 9.-12. közötti helyekért ment a harc.
A második körben is minden csapat mindenkivel meg mértkőzött – csoporton belül. Ezt követően pedig a csoportok első és második helyezettje, valamint a harmadik a negyedik helyezettel vívott külön helyosztót.

Paraguay női hajléktalanválogatottja az első körben 2 győzelmet szerzett, és -10-es gólkülönbséggel zárta ezt a szakaszt. A második körben így az 5.-8. helyért küzdhettek meg. Itt sajnos 1 győzelem elérésével (és -13-as gólkülönbséggel) az utolsó helyen zárták a csoportkört, de a végső helyosztón  6-4 arányban legyőzték az argentinokat, vagyis a 7. helyen végeztek a 12 csapat közül. Tisztességesen helytálltak, és mint tudjuk, itt tényleg nem az eredmény számít.

Bővebb információk itt:
http://www.homelessworldcup.org/rio-2010/tournament/groups/preliminary
Itt a magyar szereplésről is olvashattok. Hazánk a férfiak csapatát tudta kiutaztatni, akik sajnos elég gyengén szerepeltek a tornán. De legalább kint voltak! Bár itt ez nem azt jelenti, hogy legalább kijutottak”, hanem ez mutatja, hogy Magyarországon is volt(ak) olyan cég(ek), egyesület(ek), akik fontosnak tartják a szolidaritás ezen formáját. Ezzel tudják mutatni az országok kifelé, hogy ők igenis, foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetű emberekkel. És nem csupán a hajléktalanokkal, mert az elnevezéssel ellentétesen nem csak hajléktalanok (és nem csupán az adott ország állampolgárai) nevezhetők a nemzeti csapatokba.