Véget ért a csoportkör első fordulója. Paraguaynak a csoportjából továbbjutva senkitől sincs félnivalója, habár egy esetleges csoportmásodik hely azt eredményezné, hogy az a Hollandia várhat a csapatra, amelyik talán a legmeggyőzőbb játékot produkálta Németország mellett. Erre azonban gondolnunk sem kell, mert körvonalazódik, hogy szeretett csapatunk az élen végez csoportjában.
Az első meccsünkön a címvédők ellen azon volt a hangsúly, hogy ne kapjunk ki. Persze tudva, hogy a csapat játékában mindig benne van a gól, koránt sem volt meglepő, hogy miközben főleg a védőjátékunk erényeit nézhettük huzamosabb ideig, egy gólt mégis csak sikerült szerezni a megszeppenten játszó olaszok ellen. Az egyenlítő gól sajnos egyértelműen Villar kapus hibája volt, de ez a legjobbakkal (vagyis vele) is megesik.
Nem szándékozok meccselemzésbe bonyolódni, erről már született írás az oldalunkon. Inkább a csapatot ért kritikákra szeretnék válaszolni, és kitekinteni az elkövetkező meccsekre.
Azzal szinte mindenki egyetértett, hogy nem ez volt a legalkalmasabb mérkőzés a futball népszerűsítésére. Ezzel kár lenne vitatkozni, de hozzá kell tenni, hogy a heves esőzés és a hideg alapból nem kedvez a joga bonitonak. (Személyes kitekintés: Engem eléggé lehangol, hogy foci VB van, ráadásul a „jó meleg Afrika” rendezi ezt, mégis télikabátokban és pufidzsekikben vacognak a nézők, valamint a játékosok a kispadon. Ez még úgy is illúzióromboló, hogy tudvalevő, hogy ott most tél van…) Visszatérve, hogy mi miatt volt főleg ilyen a meccs összképe: Olaszország miatt. A papíron erősebb csapattól lehetett volna többet várni, de úgy néz ki mégsem ők azok. Ha ők szerezték volna meg a vezetést, akkor Paraguay nyilván rá lett volna kényszerítve a támadásra, de Gilardinoék erre nem voltak képesek. Ez vajon a dél-amerikaiak hibája? Ha úgy nézzük igen, az ő „hibájuk”, hisz a remek védelem (egy-két megingástól eltekintve) remekül zárt.
Azért tényleg nem lehet hibáztatni a csapatot, hogy a címvédő ellen 1-0-ra vezetve nem támadott agyba-főbe. Ugyan már, ki tette volna ezt??? Azonban nem lehet elsiklani afelett, hogy Martino mindkét csatárát lehozta, de helyettük is két csatár jött be. Vagyis nem a védelem megerősítése volt a cél, hanem vérfrissítéssel egy esetleges győztes gól megszerzése!
A durvaságot is sokan felrótták a csapatnak, de úgy gondolom nem csak az Albirroja volt helyenként túlontúl kemény. Mind a két csapat osztotta a kemény belépőket, de ez nem is olyan meglepő, hiszen ez volt a csoport rangadója. Ez a meccs döntött (dönthetett volna) arról, hogy melyik csapat kerülje el Hollandiát, és csapjon össze majd a jóval gyengébb Japán vagy Dánia csapatával. (Kamerunt én az első meccsük teljesítménye – és vereségük – alapján esélytelennek tekintem a továbblépésre.) Elismerem, kijárt volna még pár sárga lap Paraguay fiainak, de ez esetben Camoranesinek legalább egy fél csomag paklit kellett volna kiosztani.
Arra ki sem szeretnék térni, hogy a „szakértők” csodálkozva vették tudomásul, hogy ez a dél-amerikai csapatot nem 10 Ronaldinho vagy éppen Messi klón alkotja. Aki kicsit is ismeri Paraguay labdarúgását, az tudja, hogy az amerikai kontinensen ők játsszák a legeurópaibb futballt.
A csoport másik találkozója a nagyon kedvező döntetlen eredményt hozta, így Szlovákia ellen egy esetleges döntetlen is elegendő lenne már. Erre azonban gondolni sem szeretnék, sima győzelmet várok! Gondolom így van ezzel minden kedves honfitársam is. Bíztató, hogy a tótoknak muszáj lesz kitámadniuk, vagyis Barrioséknak több területük lesz a gólok megszerzésére.
Északi szomszédjainknak köszönettel tartozunk, mert rávilágítottak arra, hogy Új-Zéland ellen nem lehet ráülni az egygólos eredményre, biztosra kell menni. (Én 3-4 gólt már elégségesnek tartoka kiwik ellen. ) Jó figyelmeztetés volt most ez így, nem lehet lebecsülni az óceániai válogatottat sem!
Az egyértelmű, hogy a csoport többi meccsén nem ezt a játékot fogja játszani a csapat, de kreatív középpályára nem kell számítani azokon a találkozókon sem, mert irányító játékmester nincs a csapatban. Ellenben mindenki hozzá tud tenni valamit az egyéni képességeiből, villanásokra szinte minden játékos képes.
Csatáraink is jobban tudnak majd élni, több labdával lesznek megtámogatva, mint ahogyan az első mérkőzésen. Érdekes lesz, hogy melyik meccsen melyik csatárkettős (esetleg csatártrió) lép pályára.
Martino mester elég nagy stratéga ahhoz, hogy a soros ellenfélhez igazítsa a játékot. Ő is tudja, hogy az elkövetkező párharcok során nem lesz elégséges két győzelem. Minél több gólos győzelem kell! Afelől ne legyenek kétségeink, hogy a Squadra Azzurra is behúzza mindkét találkozót, vagyis a gólkülönbség fog dönteni az első két csapat sorendjéről a csoportban. Ez a semleges szurkolóknak is kedvezhet, mert sem az olaszok, sem a guaranik nem fognak ráülni az 1-0-s vezetésre.
Következő felvonás: 2010. 06. 20. 13:30 Szlovákia - Paraguay
Fuerza Albirroja!!!
