Álmos, borongós kora délutáni mérkőzésre készültünk, ami azonban a továbbjutás szempontjából Paraguay számára kiemelt fontosságú volt: a szlovák válogatottat a továbbjutás szempontjából le kellett győzni. Mi, itt a blogon azonban ennél többet akartunk: nagyobb arányű győzelem elengedhetetlen ugyanis ahhoz, hogy csoportgyőztesként elkerüljük az erősebbnek tűnő (de egyelőre azért annyira nem meggyőző) hollandokat. Az eredmény tudatában állíthatom: céljaink nagyjából teljesültek. A továbbjutás minden bizonnyal meglesz, a csoportelsőséget pedig az Új-Zélandok ellen megszerezzük.
A szokásos kinti törzshelyünkön figyeltük a mérkőzést, a korábbi olasz drukkernek nem láttuk nyomát (páran érkeztek csak fél négy körül, mikor elhagytuk a helyszínt). Igazából nem meglepő, de szlovákot se, lévén rajtunk kívül maximum 4-5 ember lézengett, ők meg inkább csak unalomból figyelték ezt az álmosan csordogáló mérkőzést. Paraguay a Villar - Bonet, Da Silva, Alcazar, Morel - Vera, Caceres, Riveros - Santa Cruz, Haedo Valdes, Barrios csapattal kezdett, ami egy helyen jelentett változást az olaszok ellenihez képest: Santa Cruz került be - ahogy egyébként korábban a VB előtt vártuk - Torres helyére. Szerkezetileg ez három csatárt jelentett, amivel Riveros végre kikerült a szélre, ahol szerintem igazán játszani tud, míg Valdez kicsit hátrébb, amolyan támadó középpályásként irányíthatott.
A mérkőzés a dél-amerikaiak fölényével kezdődött: Santa Cruz veszélyes lövéssel riogatta a szlovákokat, majd Barrios és Vera okoztak némi bonyodalmat. A gól a 28. percben utóbbi kettő ragyogó összjátékával jött össze: Vera a pálya közepéről robbant be, Barrios pedig remek ütemérzékkel (és kis szerencsével) köténypasszot adott, amit Vera gyönyörűen, külsővel csavart a kapu jobb oldalába. Szép támadás volt, csodálatos góllal. Kicsit meg is nyugodtunk tőle, 60%-ban birtokoltuk a labdát és vártuk a szlovákokat, hogy végre kitámadjanak - a kontrákban ugyanis verhetetlenek vagyunk.
A szlovákok azonban nem jöttek. Sőt. Az addig közepes iramú mérkőzésen Paraguay átengedte az előbbi okokból északi szomszédjainknak a területet, hagytuk őket játszani, ám hiába: Szlovákia semmit nem tett a győzelemért. A kapuig nem jutottak el, a passzok nem sikerültek, gyakorlatilag nem is hajtottak. Így aztán néha-néha mégis elkezdtünk támadni, Vera fejessel és Santa Cruz cseleivel sikerült veszélyeztetni, de tulajdonképpen nem erőltettük meg magunkat. Torres beállásával a 70. perctől kicsit aktívabb lett a csapat, a 86. percben Riveros egy rosszul kifejelt labdát kapott Da Silvától, és nem kegyelmezett. A meccs végéig megtörént a hatalmas esemény is: Szlovákia eltalálta a kaput - a hosszabbításban. A győzelemmel hatalmas lépést tettünk a továbbjutás felé (gyakorlatilag zsebben), Új-Zéland ellen pedig jó lenne folytatni a gólgyártást. Remélhetőleg most már a csatárok is kapnak értelmes, megjátszható labdát...
Negatívumok: Ugyan több posztban is sztároltuk a támadósort, azonban egyelőre gól nélkül maradtak. Barrios ugyan ma csodás gólpasszt adott, és kihagyott két nagy helyzetet is, Santa Cruz szintén betalálhatott volna, de valljuk be: nem jutott el nekik túl sok labda, nem igazán jöttek vissza érte. Ahogy az olaszok elleni meccs után említettem, egyszerűen nincs irányító a csapatban - most Valdez szerepköre lett volna ez érzéseim szerint, de nem a második félidőben már nem jött vissza eléggé. Santa Cruz többször össze-vissza mozgott, nem igazán tudta eldönteni, hogy befejező csatár-e, vagy visszavont támadó. Barrios pedig a mérkőzés második félidőjében elveszett a védők gyűrűjében. Mindhárman jó képességű játékosok, ám valamiért az összhang még hiányzik: remélhetőleg Martino erre is megtalálja a legjobb megoldást, ugyanis egyértelműen jobb volt a támadójáték, mint az olaszok ellen, ahol csak ívelgettünk a végén...
Pozitívumok: Biztos védelem, ezt erősebb csapat ellen is láttuk. A középpályán Caceres remekül szűr, a két szélső pedig gyakran behúzódik, mivel a védők, Bonet és Morel Rodriguez szinte mindig felfutnak. Ráadásul nagyon gólerősek, hiszen mindketten betaláltak! Passzaink most sikerültek, alig adtunk el labdát, kevés értelmetlen beívelést sikerült összehozni. Furcsa, de ennél többet nem tudok írni, mert a szlovák csapat nem mutatott sok ellenállást...A támadáson ha javítunk akkor ez a csapat végre történelmet írhat és bejuthat a 8 közé!
A mérkőzés legjobbja Vera volt, aki legalább három gólt lőhetett volna, de az az egyetlen is gyönyörű volt! Ráadásul az idei VB 50. gólját lőtte.
Összességében egy alacsony színvonalú mérkőzésen könnyedén nyertünk, a fiúk nem erőltették meg magukat igazán, a szlovákok pedig érthetetlen módon semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. A következő meccsen Új-Zélandot nagyon el kell páholni, bár gyanítom, hogy az m1 az olasz meccset fogja adni. Remélhetőleg sikerrel vesszük ezt az akadályt is, és akkor Paraguay megmutathatja IGAZI arcát. A szlovák csapat pedig a mai napon nagyjából a magyar válogatott játékával volt egy szinten. Nem érdemelnék meg a továbbjutást.
Fuerza Paraguay!
Jöhet az ünneplés :)